Ugrás a fő tartalomra

Tartalomjegyzék

Miket írtam a blogomba?
Tessék:

Frutti della vita
   - Gyümölcsök az életből

Élménybefőtt
Tartós öröm
Befőzés váratlanul jött gyümölcsből
 








Colla voce dell'Opera
   - Az Operaház énekeseként


Séta az Andrássy úton, virágokkal
Öröm-szikra
Nabucco
Ave Maria
Hugenotta kereszt
Hugenották váratlan ajándéka
Aida

Zene, csakazértis 
A zsinagóga udvarán

Utolsó Manon

Holle anyó takarít

Ki hallott már ilyet?

Ezrek-Mahler-Veszprém

Volt egyszer egy Hunyadi

Stop! Állj!

Borisz, bolond, betyár kölkek

Tritónusz

Aranyeső

Elájulok





Andante
   - Jártomban-keltemben

New York scrapbook
New York scrapbook 2.
New York scrapbook 3.
New York scrapbook 4.

Esti libbenés
Buszmegálló tél végén

Belvárosi bringa-baleset

Békávéztam 
Védett kerékpár

Zűr a hetesen

Valaki járt a fák a fák hegyén Galyatetőn is  


Con coro mio
   - Kórusom. Zöldalmáim

Hogy is lehetséges?
(Igazából ide is illenek még:
Élménybefőtt
Befőzés váratlanul jött gyümölcsből
Hugenották váratlan ajándéka
Nabucco)

Végső búcsú




Doloroso
   - Kínok között

Nőgyógyászat
Szégyenkezés
Ecetfa
A járvány első fecskéje

Műtét után, gyerekszívvel 

Oltás? Minek?

Ki hallott már ilyet?


 

Sognante

   - Álmodozva

Vitorlavirág
Spirituális séta - vagy mégsem?
Szépanyaság



Pensieroso
   - Járatom az eszem

 

Boldogan éltek 1.
Eperszezonban
2048
Önsorsjobbítás
Az ihlet nem vész el!
Tehetségről
Lélek-számla

 


Molto sentimento
- Érzelgős

A Ház
Fáim 1.
Fáim 2.
Férfiak napja - férfitanáraim
Zerbinetta és építkezés

Ház születik

Másság Cincin lovag módján 

Eccola!
  - Személyesen megmártózva

Szépségem


La guerra
   - Háborús övezet

Izrael átszűrve
 
Apu



Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Ki hallott már ilyet?

Ki hallott már ilyet?! Fül-her-pesz? Ráadásul az övsömör vírusa okozza? (És főleg: hogy lehet ebből minél gyorsabban kijönni?) Gyönyörű jelmezt kaptam a Háború és béke első jeleneteiben. Elegáns padlizsánszínű estélyi, kesztyűvel, kis stólával, kis színházi táskával, finom mívű, fényes ékszerekkel. Hozzá hol banán- hol paradicsomkontyot fésültek fodrászaink fürge ujjai. Egy szó, mint száz: teljes mértékben elégedett voltam ezzel az "outfittel". Elégedetten mustrálgattam magam a kisebb-nagyobb tükrökben. Ez az az életérzés, amiért különösen is izgalmas számomra az operajátszás. Nagyon szeretek játszani. Szeretek énekelni is. Szeretem a zenei kihívásokat. Nem bánom, ha meg kell dolgozni az eredményért. Prokofjev műve sem adta könnyen magát. Hónapokkal előbb kezdtük az ismerkedést, a szokásos prüszkölésekkel. Mert nem elég, hogy rengeteg a kórusanyag, rengeteg a szöveg, de ráadásul oroszul! Ki emlékszik már arra! Persze, az előző évezredből itt maradt matrónaként nem jelent szám...

Felviszel

Amikor meghallgattam az eredetit, az angolt, összeszorult a szívem, és önkéntelenül folyni kezdett a könnyem. És nem csak azért, mert maga a szám igazán könnypedálos. Előtte nap tudtam meg, hogy apu kórházba került . Mikor ezt a dalt meghallottam, éreztem: üzenet ez nekem.  De nem akartam tudomást venni róla.  Amikor a műtőorvossal beszéltem, és azt mondta, hogy jövő kedden akár haza is engedik, annyira jó állapotban van, gyorsan elkezdtem kutatni idősotthon után. Mert azért mégis... Amikor a kórussal próbáltunk a hanganyag felvételére, szinte hálás voltam a sok kacagásért, ami a sutácska szöveg miatt csendült fel innen-onnan. Legalább nem kellett megmagyarázni fancsali ábrázatomat. Amikor a műtét után megkérdeztem, mit hozzak neki, mi esne jól, sajtot kért. Belefacsarodott a szívem, mert rögtön az ugrott be: "Édes fiacskám, egy kis sajtot ennék", de elhessegettem a rossz előérzeteket.  Amikor a szubintenzív őrzőben beszéltem az osztályvezető orvossal, és mondta, hogy kic...

Nőgyógyászat

A lépcső aljában megállok. Kellemes, jóindulatú félhomály a széles, büszke lépcsőházban, tartózkodó nagyúri elegancia. Szép lassan elindulok fölfelé. Biztos, hogy ide kellett jöjjek? Eszembe jut a taxisofőr tapintatos várakozása. Csak azután indult tovább, hogy a metsző szélben elvánszorogtam a hatalmas kapuig, és beléptem ebbe a hatalmas előtérbe. Mintha egy nagy bál után érkeztem volna, megkésett vendégként. Lépegetek fölfelé az elcsendesedett előcsarnokban. Megkönnyebbülten veszem észre az üvegkalitka mögött szótlanul kornyadozó portást: Elnézést, ügyelet van? Igen, balra, a szülészeten. Nekem csak nőgyógyászat kell. Az is ott van. Lassan döcörgök tovább. Habár a lázam megszűnt, a szédülés még nem. A szülőszoba előtt két kékruhás beszélget - láthatóan kórházi öltözékben. A férfi néhány udvarias szó után visszamegy. A nő marad. Nézem: nem személyzet. Pedig nadrágban van. A folyosón ülők felugranak, hozzásietnek. Na, azért ezt irigylem a romáktól. Nem hagyják magára a rokont a k...