Egyformába öltözött fiúk jöttek szembe, ahogy a Boráros téren igyekeztem a HÉV felé. Valami családi alkalomra mehettek, mögöttük az idősebb nőrokonok. Aranyosak voltak, felszabadultak. Jó tizenkét éves formák. Biztosan testvérek, talán tényleg ikrek. Vagy nem.
Csilli húgommal mi is nagyon szerettünk összeöltözni. Igaz, mindig magasabb voltam nála, az én hosszúkás arcomon apu, az ő gömbölyű arcán pedig anyu lágyabb vonásai. Nekem szögletes, neki lekerekített minden mozdulata. Mindez cseppet sem zavart minket. Ha tehettük, egyformába öltöztünk, és ikernek képzeltük magunkat. Büszkén lóbáltuk két kis copfunkat (az övé több árnyalattal sötétebb volt, persze), és cinkosan mosolyogtunk: most aztán jól becsapjuk a világot!
A Világ persze szívesen játszotta, hogy elhiszi nekünk ezt az ikerséget, és ezen élvezettel nevetgéltünk.
Egyforma ruháinkat anyu varratta. Csinos kis kötényruhák voltak, kékek, piros mintával vagy csak simán sokféle kékkel, no meg a fehér alapon leheletnyi kis virágokkal díszített pörgős ruhácska. (Minden kislánynak kell legalább egy pörgős szoknya, mert abban jó pörögni, szédülésig - a világmindenség tengelye körül.)
A varrónő a legszélső házak egyikében lakott, emlékszem, rengeteg gyümölcsfa mellett haladt arra az út. A varroda egy átalakított sufni volt, kicsit sötét, tele cérnával, gombostűvel és rongyosra nézegetett Burdával. Nem értettem, miért kell a ruhadarabokat rajtam tűzögetni, de ha anyu azt mondta, hogy ez a teendőm, hát tűrtem.
Pont mint most, amikor az Operaház világos és tágas varrodájában tűzögették rajtam a csodaszép jelmezt. Lehet, hogy sose növök már fel, de az is lehet, hogy felnőttként is szabad gyermeki örömmel élvezni ezt a játékot. Hogy rám szabtak egy gyönyörű ruhát. Hogy rajtam igazgatják meg. Szép leszek benne - de legalábbis már most szépnek érzem tőle magamat. Remélhetőleg énekelni is szebben fogok tőle. De akár így lesz, akár nem, hálás vagyok ezért a játékért. A mesévé válásért.
Hogy valami mélyebb üzenetnek a hordozója lehetek. A színpadon mesélek majd.
Bárcsak látná, hallhatná az én "ikertestvérem"...!
Csillus, gyere!
Megjegyzések
Megjegyzés küldése