Bringás kérés kitartó barátaimhoz

Hurrá! Lehet az egyes villamoson biciklit szállítani! Igaz, az alacsony padlóson pont nem. Sebaj. Erős vagyok, azért biciklizek, nem?

A régimódi villamosra fel szabad tenni a bringát. Kicsit magas az a két lépcsőfok, de hiszen erős vagyok, azért biciklizek, ugye?

Igaz, azoknál az ajtóknál, ahol fel lehet tenni, a két magas lépcsőfok közepén van egy kapaszkodó korlát. Így már nagyobb kihívás feltenni a biciklit. De hiszen erős vagyok, ügyes vagyok, azért biciklizek, nem?

Igaz, az ablaknál, ahol elvileg rögzíteni lehet, sőt kell is egy tépőzárral, kizárólag olyan tépőzár van, amelyik a karmos. A fogadó, puha fél egyik járaton sincs - legalábbis nekem nem volt szerencsém találkozni vele.

Sebaj, hordok magamnál puha tépőzárat, ha már egy ilyen hosszú szakaszt meg szeretnék rövidíteni a villamossal, miközben biciklizek, ugye?

Igaz, a kényelmesebb biciklim, ami suhan, mint az álom, nem zörög, nem akadozik, nem dobja le minduntalan a láncot, könnyű tekerni és váltani is rajta, nos, ez a biciklim hosszabb, mint a számára kijelölt hely a villamoson. Márpedig a hely faltól falig tart, mégsem nyomhatom ki az egyes villamos oldalát! ... de ha már egyszer biciklizek, ugye ...

Írtam egy levelet a BKK-nak ez ügyben tavaly.

Hogy hadd szállhassak fel már az alacsony padlós járatra.

De nem. Nincs hely, ahová rögzíthetném.

Akkor legalább szedjék ki a középső korlátot, az ég szerelmére! Nem, mert az idős utasok nem tudnak felszállni.

De, fel tudnak, a HÉV-re is. Lehet korlátot az ajtóra is szerelni.

Nem, nem lehet, mert az idős utasok..... Blablabla.

Hónapokig leveleztünk. Én azonnal válaszoltam, de nekik sosem volt sietős.

És tessék. Most látom, hogy a középső kocsiban, a középső ajtón nincs is elválasztó korlát! Hogy ezt eddig hogy nem vettem észre?

Egyszerű. Felteszem középen a biciklit (erős vagyok, ennyire legalábbis), udvariasan elhessegetem az útban álló utasokat, hátratolom a drótszamaramat, elfoglalom vele nagyjából az egész hátsó ajtó mögötti területet (a levegőben megpörgetni azért nem vagyok hajlandó!), majd a célállomás előtt újra széjjelterelgetem az egybegyűlt népeket sűrű elnézéskérések és hidegvérrel őrizgetett barátságos ábrázat kíséretében.

Ha már egyszer biciklizek, ugye.

Leszállás előtt egy atlétikus termetű fiatalember lehajolt hozzám: segíthetek? Megvontam a vállam. Tulajdonképpen... Igen, köszönöm. Erre ez az adekvát válasz, reggel már megbántottam egy másik délceg fiatalembert az elutasításommal.

Tulajdonképpen mennyivel könnyebb úgy leszállni, hogy nem én bűvölöm le derékmagasságból a biciklimet! Ha már egyszer... Ugye.

Azért megköszönöm, ha valaki bennfentes el tudná érni, hogy az egyes villamoson könnyebb legyen a bicikliszállítás. Ha már elvileg van, ugye.

Aki elintézi, meghívom egy finom gyümölcssalátára. Vagy sült húsra. Vagy mindkettőre.

De lehetőleg biciklivel jöjjön elfogyasztani!

Ha már egyszer...