Nem akarjuk, mégis így van: ha egy ember születik a földre, megnyitnak neki egy bankszámlát. Nem a baba-kötvényre gondolok, hanem arra az érzelmi bankszámlára, amire innentől kezdve boldog-boldogtalan hordhatja a javakat. A kedves mosolyt, a biztatást, az örömöt abban, hogy megszületett és él, a hitet, reményt, szeretetet, az elismerést, türelmet, gyengédséget. A csak rá figyelést. És persze az ígéreteket, amik megvalósultak.
Csak az a helyzet, hogy ez a bankszámla nagyon érdekesen működik, mert nemcsak tenni lehet rá, hanem levenni is lehet róla. Bármennyit. Előfordul, hogy akinek a nevére megnyitották, nem kap rá annyit, hogy pozitív maradjon a mérleg. Mi történik, ha egy gyereknek nem az erősségeit dicsérik, ha nem csodálják, nem szeretgetik, nem ölelgetik, nem hallgatják meg, amikor szüksége lenne rá, nem ölelik át, ha dühös, nem állnak mellette, ha baj van? Sőt, elvárják tőle, hogy ő adjon az idejéből, a csodálatából, a türelméből?
Akinek sok van, az tud belőle adni, és előfordulhat, hogy szívesen is ad.
De vannak a számlakárosultak, akiknek felnövekedve akkora adósság van a bankszámlájukon, hogy nem tudják belőle a mindennapi kiadásaikat fedezni. Mert innen kéne jusson a napi önbizalomhoz, a higgadtsághoz, a józan mérlegeléshez is.
Van, aki költségesebb életet él. Sokkal többet felhasznál a számlájáról, mint más. És akkor hogyan gyűjt? Biztosan van, aki kemény munkával szerzi meg, és van, aki erőszakkal.
Így fordulhat elő, hogy a számlakárosult szülők a megszületett gyerekük friss bankszámlájáról veszik le a nekik szükséges lelki elégtételt. Tehát ez az adósság is örökölhető.
Mekkora erő kell ahhoz, hogy valaki megállítsa ezt a folyamatot! Mekkora vagyont kell felhalmozni, hogy az elég lehessen magamnak és a gyerekeimnek is?
Ami jó hír, hogy erre a számlára bárki betehet, és bármikor. És bármennyit. Ezért nem mindegy, kikkel vagyok körülvéve.
(Miket írtam még?)
Csak az a helyzet, hogy ez a bankszámla nagyon érdekesen működik, mert nemcsak tenni lehet rá, hanem levenni is lehet róla. Bármennyit. Előfordul, hogy akinek a nevére megnyitották, nem kap rá annyit, hogy pozitív maradjon a mérleg. Mi történik, ha egy gyereknek nem az erősségeit dicsérik, ha nem csodálják, nem szeretgetik, nem ölelgetik, nem hallgatják meg, amikor szüksége lenne rá, nem ölelik át, ha dühös, nem állnak mellette, ha baj van? Sőt, elvárják tőle, hogy ő adjon az idejéből, a csodálatából, a türelméből?
Akinek sok van, az tud belőle adni, és előfordulhat, hogy szívesen is ad.
De vannak a számlakárosultak, akiknek felnövekedve akkora adósság van a bankszámlájukon, hogy nem tudják belőle a mindennapi kiadásaikat fedezni. Mert innen kéne jusson a napi önbizalomhoz, a higgadtsághoz, a józan mérlegeléshez is.
Van, aki költségesebb életet él. Sokkal többet felhasznál a számlájáról, mint más. És akkor hogyan gyűjt? Biztosan van, aki kemény munkával szerzi meg, és van, aki erőszakkal.
Így fordulhat elő, hogy a számlakárosult szülők a megszületett gyerekük friss bankszámlájáról veszik le a nekik szükséges lelki elégtételt. Tehát ez az adósság is örökölhető.
Mekkora erő kell ahhoz, hogy valaki megállítsa ezt a folyamatot! Mekkora vagyont kell felhalmozni, hogy az elég lehessen magamnak és a gyerekeimnek is?
Ami jó hír, hogy erre a számlára bárki betehet, és bármikor. És bármennyit. Ezért nem mindegy, kikkel vagyok körülvéve.
(Miket írtam még?)
Megjegyzések
Megjegyzés küldése